„A család egy életközösség, amelynek megvan a maga autonóm következetessége. Ahogy Boldog II. János Pál írta a Familiaris consortio apostoli buzdításában, a család nem az azt alkotó emberek összessége, hanem „emberek közössége” (lásd 17-18. sz.). A közösség pedig több, mint az emberek összessége. Ez az a hely, ahol megtanulunk szeretni, az emberi élet természetes központja. Arcokból áll, olyan emberekből, akik szeretnek, párbeszédet folytatnak, feláldozzák magukat másokért és megvédik az életet, különösen a legtörékenyebb, leggyengébbet. Túlzás nélkül mondhatnánk, hogy a család a világ és a történelem motorja.”
A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek nap mint nap olyan családokkal találkoznak, ahol több generáció története és terhe találkozik egy-egy gyermek sorsában. Gyakran érezzük, hogy „valami régebbről jön”, mint amit az aktuális helyzetben látni lehet – de ennek a régebbi történetnek nincs mindig neve, formája, térképe.
A genogram ebben segít: egy olyan, több generációra kiterjedő, vizuális „családtérkép”, amely 3–4 generáció kapcsolatait, veszteségeit, mintázatait és erőforrásait teszi átláthatóvá.
Ez az összefoglaló gyermekvédelmi szakembereknek szól, és három hangsúlyt tesz a genogram használatára:
A következőkben röviden bemutatjuk a módszer alapelveit és lehetőségeit; felelős, esetvezetésben való alkalmazásához azonban elmélyült szakmai tudásra, gyakorlatra és szupervízióra van szükség.
A genogram egy különleges családfa: olyan rajz, amely a rokoni kapcsolatokat mutatja, és a gyermeket körülvevő teljes kapcsolati hálót. Láthatóvá teszi, kikkel él együtt, kik az élete meghatározó szereplői, milyen formális (szülő, nagyszülők, nevelőszülő, gyám, hivatásos segítők) és informális (barátok, „mintaszülők”) támaszai vannak.
A gyermekvédelmi gyakorlatban kiemelten fontos, hogy lássuk, hogy ki az, akire a gyermek ténylegesen számíthat a hétköznapokban. A genogram segít rendszerezni ezt az információt: ki kivel él, ki kire vigyáz, kihez fordul segítségért, kivel feszült a viszonya, hol erősek a kötések, hol törékenyek.
A genogram egyik legerősebb hozadéka, hogy vizuálisan teszi áttekinthetővé a teljes rendszert. A nevek és dátumok mellett egyben jelenik meg a családi struktúra, a generációk egymásra rétegződése, a kapcsolatmintázatok és a visszatérő történetek. A rajzolt családfa így „kapcsolati térképpé” válik: három–négy generáció kapcsolatrendszerét, szövetségeit, távolságait, veszteségeit és betegségeit egyetlen strukturált ábrán tudjuk megjeleníteni.
A vizuális forma abban segít, hogy az elszórt adatokból és különálló „esetekből” egy összefüggő családi vagy gondozási történet rajzolódjon ki. A genogramban megmutatkoznak az ismétlődő mintázatok: például hasonló életkorban bekövetkező szakítások, költözések, betegségek vagy szenvedélyproblémák. Jól látszik az is, kik viszik a „hordozó” szerepet a családban, ki az, akire rendszeresen számítanak, és ki az, akire gyakran rárakódnak a nehéz feladatok. A genogram így egyszerre adatgyűjtés és helyzetkép.
A genogram többgenerációs, strukturális diagram. Néhány egyszerű jelből és vonalból 3–4 generáció családi és kapcsolati mintázatait teszi láthatóvá: név, életkor, fontos életesemények, kapcsolati minőségek, veszteségek, betegségek együtt jelennek meg rajta. A szimbólumok mellé kerülnek a legfontosabb adatok (név vagy monogram, születési év, esetleg foglalkozás, diagnózis…). Az összekötők megmutatják a családi kapcsolatokat (leszármazás, házasság), rajzolatuk a kapcsolat minőségére utal (védő, támogató, konfliktusos, bántalmazó…), és jelölhetjük a jellegzetes életeseményeket is. Különböző színeket használva az érzelmi viszonyokat még jobban kiemelhetjük.
Az anyag végén található ábrajegyzék részletesen tartalmazza a használt jelkulcsot.
A genogram előkészítése során a szakember – gyakran a családdal együtt – olyan áttekinthető képet alkot, amelyből láthatóvá válik, milyen rendszerben él a gyermek vagy a gondozott személy, kik veszik körül a mindennapokban, milyen erőforrások érhetők el, és hol jelennek meg lehetséges beavatkozási pontok. A fókusz a struktúrán van: ki kicsoda, ki kivel él, milyen rokoni, gondozási és együttélési szálak futnak egymás mellett, és ezek hogyan rendeződnek el a család mindennapi működésében. A genogram ilyen értelemben gondolkodási és tervezési eszköz, amely a szétszórt adatokból egységesebb családi képet formál.
Amikor a genogram elsősorban a szakember kezében készül – dokumentumok, interjúk, esetmegbeszélések alapján –, az előkészítés legfontosabb eredménye a rendszerszintű rálátás. A szakember strukturáltan látja a gondozott családját, a formális és informális kapcsolatokat, a velük élőket, a tágabb rokonságot, valamint azokat a szereplőket, akik potenciális erőforrásként jelenhetnek meg. Így könnyebb meghatározni, hová érdemes fókuszt tenni a segítő folyamatban, kit lehet bevonni támaszként, milyen irányban mozgósítható a családi rendszer. Ez a váz később közös munka alapjává válhat: a genogram megosztható a klienssel, és együtt végig lehet gondolni, milyen alternatívákat hordoz a családi kapcsolatok aktivizálása.
Ha a genogramot az ügyféllel vagy az egész családdal közösen készítjük, a folyamat a szakember részéről folyamatos jelenlétet, érzelmi tartóerőt és tudatos irányítást kíván. Az előkészítés része, hogy megkérjük a klienst – adott esetben a család több tagját is –, gondolja végig a vérségi kapcsolatait: ki kinek a gyermeke, milyen házasságok, élettársi kapcsolatok, válások, új kapcsolatok, mozaikcsaládi helyzetek alakították a családi struktúrát. Már ez a fajta átgondolás is rendező hatású, és megteremti a genogram alapvonalát. A készítés közben a családtagok fokozatosan szakértői szerepbe kerülnek a saját rendszerükkel kapcsolatban: ők mondják el, ki kinek a gyermeke, ki kivel élt együtt, kihez kötődnek erősebben vagy gyengébben, kitől tartanak, kitől várnak védelmet.
A rajz közös elkészítése önmagában is segítő folyamat. Beszélgetést indít a családi történetekről, erőforrásokról, veszteségekről és titkokról, miközben a kliens biztonságos távolságból – „a rajzra mutatva” – tud megszólalni nehéz élményekről. A genogram diagnosztikus eszközként strukturálja a sok információt, kommunikációs hídként pedig előhívja a családban öröklődő tudást, mintákat, lojalitásokat és erőforrásokat.
A genogram készítése a családtagok számára érzelmileg megterhelő lehet, ezért alapvető a szakember stabil, megbízható jelenléte. A folyamat érzékeny odafigyelést kíván, mert már az előkészítés és az elkészítés során is gyakran megmozdulnak régi történetek, veszteségek, ambivalens viszonyok, és ezzel együtt erős érzelmi reakciók. Ilyenkor születnek azok a felismerések, amelyekben kirajzolódik, ki jelentett valódi támaszt, hol alakultak ki szövetségek, kivel kapcsolódik össze harag, csalódás vagy bűntudat. A munka során felszínre kerülhetnek addig elhallgatott családi titkok is, ezért nélkülözhetetlen a szakember megtartó hozzáállása: segít abban, hogy a történetek feldolgozása biztonságos és átlátható rendben haladjon.
Gyermekvédelemben a genogram egyik fő célja az erősségek és erőforrások azonosítása. Kiderülhet belőle, hogy van egy stabil nagyszülő, egy támogató nagynéni, egy fontos tanár vagy szomszéd, akire a gyermek érzelmileg támaszkodik. Ugyanígy láthatóvá válnak a terhelő kapcsolatok is: konfliktusos szülő–gyermek viszonyok, elvágott kapcsolatok, magányos szereplők. A rajz segít abban, hogy a szakemberek ne problémalistában gondolkodjanak, hanem hálózatban: kik tudnak bekapcsolódni a támogatásba, és hol kell új kapaszkodókat építeni.
A módszer a gyermekvédelmi szakember kezében elsősorban helyzetfeltáró és tervező eszköz. Támogatja az információgyűjtést, az erőforrások és kockázatok feltérképezését, és abban segít, hogy a beavatkozási pontok kiválasztása tudatos legyen.
Jól illeszthető az esetmunka, a családdal végzett szociális munka és a szakmaközi együttműködés menetébe, közös nyelvet ad a gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és mentálhigiénés szereplők számára.
A rajzolt kép emlékeztet arra, hogy minden döntés egy egész rendszerre hat vissza. A fókusz így elmozdul az egyetlen gyermek „problémájáról”, és a teljes kapcsolati szövet működésére irányul.
A genogram önmagában nem terápiás beavatkozás, mégis sokszor teret nyit terápiás jellegű folyamatoknak. Ha a családterápia, pszichológiai konzultáció vagy gyermekpszichiátriai ellátás felé mutat az út, a genogram jó kapu és közös kiindulópont; ilyenkor már képzett terapeuta, pszichológus vezetheti tovább a munkát, a gyermekvédelmi szakember pedig partnerként kapcsolódik a terápiás folyamatba.
A genogram a gyermek többgenerációs családi rendszerét, az ecomap pedig ugyanennek a rendszernek a tágabb kapcsolati hálóját teszi láthatóvá. A gyakorlatban érdemes először a genogramot elkészíteni, majd ugyanazokra a jelekre és szimbólumokra építve megrajzolni az ecomapot: a családtagok maradnak középen, köréjük kerülnek a fontos külső szereplők és intézmények (rokonok, kortárscsoport, óvoda/iskola, gyermekjóléti szolgálat, nevelőszülői hálózat, egészségügyi ellátás, hitközösség stb.). A genogramban használt vonaltípusok (támogató, terhelt, konfliktusos, megszakadt kapcsolat) egyszerűen átvihetők az ecomapra, így egy pillantással látszik, milyen minőségű kapcsolatok veszik körül a gyermeket és a szülőket. Az ecomap – a genogramhoz hasonlóan – megmutatja a jelenlegi erőforrásokat, hiányzó támaszokat és lehetséges beavatkozási pontokat a gyermek körül. A két ábra együtt adja meg azt a „kapcsolati térképet”, amelyre egy jól átgondolt segítő munka, vagy akár egy védelembe vételi vagy gondozási terv biztonsággal építhető.
A változás sokszor azzal kezdődik, hogy valaminek nevet adunk. Hogy kimondjuk: ki hol fáradt bele, ki hol sérült meg, ki hol maradt egyedül, és kik azok, akik mégis tartották a hátukat másokért. A genogram segít abban, hogy ezek a mozzanatok ne szétszórt anekdoták legyenek, hanem összefüggő történet. A „családtérkép” ilyenkor a problémák sűrűsödését is mutatja, és mellé odarajzolja azokat az ösvényeket, ahol már most látszik valamiféle remény.
Amikor a régi sérelmek, veszteségek és kimondatlan történetek is felkerülnek a lapra, sok családban megmozdul valami a megbékélés felé. Ez a lelkület – amely a másik ember felé irgalommal fordul, és nem adja fel a jóvátétel lehetőségét – mélyen gyökeret vert kulturális és vallási hagyományainkban, és erős gyógyító erővel bír. Esélyt kínál arra, hogy a sérelmek történeteit lassan felváltsák a kiengesztelődés, az újrakezdés és a generációkon átívelő megbocsátás történetei. A közösen rajzolt genogram ilyenkor a családi egység felé mozdítja a szereplőket: segít, hogy a széthúzás helyét lassan több szövetség, több együtt gondolkodás vegye át, és a mindennapi döntésekben egyre inkább a gyerekek biztonsága, a kapcsolatok rendeződése és egy megtartóbb, egységesebb családi közösség felé való közeledés kapjon hangsúlyt.
„Őriznünk kell emlékezetüket, és nem feledhetjük el azt a történelmet, amely életet adott a mi életünknek. Mindig emlékeznünk kell azokra, akiknek a keze megsimogatott minket, és akik a karjukban tartottak; mert ebben a történetben találhatunk vigasztalást a csüggedés pillanataiban, egy fényt, amely vezet minket, és bátorságot, hogy szembenézzünk az élet kihívásaival.”
McGoldrick, M., Gerson, R., & Shellenberger, S. (2008). Genograms: Assessment and intervention (3rd ed.). New York, NY: W. W. Norton & Company. Google Könyvek
Feuer, M. (szerk.). (2008). A családsegítés elmélete és gyakorlata: Szöveggyűjtemény. Budapest: Akadémiai Kiadó. akik.uni-miskolc.hu
Bagdy, E., Mirnics, Zs., & Vargha, A. (szerk.). (2008). Egyén, pár, család: Tanulmányok a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztő kutatások köréből. Budapest: Animula Kiadó. nyitottakademia.hu
Vikár, Gy., & Vikár, A. (szerk.). (2007). Dinamikus gyermekpszichiátria (2., átdolgozott kiadás). Budapest: Medicina Könyvkiadó. Régikönyvek
Arany, Z., & Mihálka, M. (2019). Családmegismerési technikák. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Boldog PÁRna (2023). Családi minták felfedezése a genogram segítségével [YouTube-videó]. YouTube. Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=et1ACAvRfOc
Böngészőben futó, ingyenes eszköz; sablonokkal, alap szimbólumkészlettel segít 3–4 generációs genogram rajzolásában. Nem kell telepítés, regisztrációval menthető.
Link: https://www.mindonmap.com/hu/genogram-maker-online/
A Canva whiteboard-felületén elérhető, ingyenes genogram-sablonok. Egyszerűen szerkeszthető, jól használható prezentációkhoz, képzési anyagokhoz, esetmegbeszélések vizuális illusztrálására.
Link: https://www.canva.com/graphs/genograms/
Külön genogram-sablon nincs benne, de a családfa- és általános diagram-sablonokból, illetve egyedi alakzatokból jól felépíthető egy genogram is.
Mielőtt a tartalmat megosztaná, kérjük tekintse át a Máltai Módszertan Közzétételi irányelveit, melyeket itt talál meg!
