Gyakori kérdések

A gyakori kérdésekre adott válaszok tisztáznak bizonytalan helyzeteket, segítik a jogszabályok, szakmai ajánlások pontos gyakorlati megvalósítását.

GYIK oldalunkat folyamatosan frissítjük a Máltai Módszertanhoz érkezett kérdésekkel, és az arra adott válaszokkal. 

Tartalomjegyzék
    Add a header to begin generating the table of contents

    Dokumentáció

    A Támogató szolgálatok részére kiadott, 2023.12.01-től hatályos ajánlás mellékletei formailag és tartalmilag kötöttek, attól a szolgáltatók nem térhetnek el. Tehát szerkesztett formában nem látható el egyedi azonosítókkal, illetve méretezése, terjedelme nem csökkenthető és bővíthető. Ugyanakkor nyomtatott formában ellátható kézzel írott információval, illetve intézményi bélyegzővel.

    Továbbképzés-vezetőképzés

    Összegyűjtöttük a Máltai Módszertanhoz érkezett, a továbbképzési kötelezettséggel kapcsolatos kérdéseket és válaszokat. Az itt megjelenő iránymutatásokat egyeztettük a működési nyilvántartást vezető és a képzések szervezését koordináló Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Képzési Igazgatóságával.

    Továbbképzési kötelezettség

    A Tkr. 3/A. § (1) bekezdése szerint a továbbképzésre kötelezettnek a továbbképzési kötelezettsége teljesítéséhez az előírt továbbképzési pontok legalább 20%-át kötelező továbbképzés teljesítésével kell megszereznie. A továbbképzésre kötelezett a fennmaradó továbbképzési pontokat megszerezheti kötelező, bármely munkakörhöz kötött vagy választható továbbképzés teljesítésével.

    A továbbképzésre kötelezett személy teljesítheti továbbképzési kötelezettségét csupán a kötelező és a munkakörhöz kötött képzések elvégzésével is, mivel a kötelező és a munkakörhöz kötött kategóriák esetében a Tkr. 3/A. § (2) bekezdése előírja a minimum teljesítendő pontszámokat (százalékos arányban).

    Emlékeztetőül: A Tkr. 17/B. § szerint a 2018. június 30-a előtti továbbképzési időszak során szerzett továbbképzési pontok a választható továbbképzési pontokba beszámíthatóak a 2018. július 1-jén újrakezdődő továbbképzési időszakban.

    A Tkr. 2. § mondja ki, hogy a képzési időszak kezdete a személyes gondoskodást nyújtó személy munkába állásának, foglalkoztatása megkezdésének napja, egyéni vállalkozói tevékenységet végző személy esetén a tevékenység megkezdésének napja, vagy a Tkr. 17/B. § értelmében a Tkr. hatályba lépése (2018. július 1.).

    A 2018. évi módosító rendelet értelmében a 2018. július 1-jén kezdődő továbbképzési időszakban a továbbképzési pontokat a kötelező és a szabadon választott kategóriában 2022. június 30-ig kell megszerezni. A jogszabály szerint alapesetben a munkakörhöz kötött továbbképzési kötelezettséget 2020. június 30-ig kellett volna teljesíteni. A 2020. évi módosító rendelet a munkakörhöz kötött kategóriában végzett képzések pontszerzési határidejét tolta ki 2022. december 31-ig.

    Mindazonáltal a 2018. július 1-jén kezdődő továbbképzési időszakot követően a következő 4 éves képzési időszak 2022. július 1-jén megkezdődik, és 2026. június 30-ig tart.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy a Tkr. 3/A. § (4) pontja rögzíti, hogy a munkakörhöz kötött továbbképzési kötelezettséget a továbbképzési időszak feléig kell teljesíteni, vagyis a következő – a 2022. július 1-jétől kezdődő – képzési időszakban 2024. június 30-ig.

    Az Szt. 92/F. § bekezdés kötelezi a munkáltatót, hogy a működési nyilvántartásba való adatbejelentést (vagy változást) 30 napon belül tegye meg. Az NSZI tájékoztatása alapján 2021. október 1-től a működési nyilvántartásba beérkezett bejelentéseket az NSZI Képzési Igazgatósága 30 napon belül visszaigazolta.

    A Tkr. 2. § mondja ki, hogy a képzési időszak kezdete a személyes gondoskodást nyújtó személy munkába állásának, foglalkoztatása megkezdésének napja, egyéni vállalkozói tevékenységet végző személy esetén a tevékenység megkezdésének napja, vagy a Tkr. 17/B. § értelmében a Tkr. hatályba lépése (2018. július 1.).

    Ettől eltekinteni még akkor sem lehet, ha a fenti kötelezettségek elmulasztása (a bejelentés, illetve az NSZI visszaigazolása) miatt az OJKF bejelentkezés és a továbbképzés csak jóval a munkába állást követően kezdhető meg.

    Mindazonáltal figyelembe lehet venni, hogy a 8/2000. SZCSM rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a munkáltató bejelentési kötelezettsége a próbaidőre alkalmazottakra nem vonatkozik. Tehát a bejelentést a próbaidőszak letelte utáni 30 napon belül kell megtenni.

    A továbbképzési időszak kezdete a Tkr. 2. §-a alapján a személyes gondoskodást nyújtó személy munkába állásának, foglalkoztatása megkezdésének napja, egyéni vállalkozói tevékenységet végző személy esetén a tevékenység megkezdésének napja azzal, hogy a Tkr. 17/B. § (1) bekezdés szerint 2018. július 1-jén a továbbképzésre kötelezett továbbképzési időszaka 2018. július 1-jén újrakezdődött.

    Vagyis a falu-, vagy tanyagondnoknak a 4 éves továbbképzési időszak első évében el kell végeznie az alapképzést, és a 4 év továbbképzési időtartamban meg kell szereznie a reá irányadó 60 pontot is.

    A Tkr. 3.§ (2) pontja alapján a továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie. Ez alapján a végzettséghez kell a továbbképzési pontokat megszerezni nem a munkakör betöltéséhez szükséges minimum képesítésnek megfelelően.

    Az SZCSM 2. számú melléklet III.1. pontja szerint az idős személyek ellátása feladatkörben nyújtott étkeztetés asszisztensi munkakörben foglalkoztatott munkatárs személyes gondoskodást végző személy, ezért rá is vonatkozik a továbbképzési kötelezettség, amennyiben az SZCSM 3. számú mellékletében előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel rendelkezik.

    Az SZCSM 2. számú melléklet II.1. pontja szerint a támogató szolgáltatásban segítő, gondozó, terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatottak dolgoznak. A továbbképzési kötelezettség mindhárom munkakörben foglalkoztatott, személyes gondoskodást végző személyre vonatkozik, amennyiben ők az SZCSM 3. számú mellékletében előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel rendelkeznek.

    Az SZCSM szerint meghatározott határidőhöz kötött, a 81/2004. ESZCSM rendeletben részletezett alapképzések esetében az SZCSM 125. §-a mondja ki, hogy a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet időtartama a meghatározott határidőbe nem számít bele. Így a foglalkoztatottak képzése ütemezhető.

    Az SZCSM 2. számú melléklet I. pontja szerint a falugondnok és tanyagondnok munkakörben foglalkoztatott is személyes gondoskodást végző személy, ezért rá is vonatkozik a továbbképzési kötelezettség.
    A munkakör betöltéséhez szükséges alapképzés elvégzését az SZCSM 39. § (5) bekezdése írja elő. A továbbképzési kötelezettség ettől függetlenül érvényes a személyes gondoskodást végző személyre a foglalkoztatásának kezdő időpontjától. (Vagyis a falu-, vagy tanyagondnoknak a 4 éves továbbképzési időszak első évében el kell végeznie az alapképzést, és a 4 év időtartamban meg kell szereznie a reá irányadó 60 pontot is.)

    Az SZCSM 2. számú melléklet I. pontja szerint a falugondnok és tanyagondnok munkakörben foglalkoztatott is személyes gondoskodást végző személy, ezért rá is vonatkozik a továbbképzési kötelezettség.
    A munkakör betöltéséhez szükséges alapképzés elvégzését az SZCSM 39. § (5) bekezdése írja elő. A továbbképzési kötelezettség ettől függetlenül érvényes a személyes gondoskodást végző személyre a foglalkoztatásának kezdő időpontjától.

    Vagyis a falu-, vagy tanyagondnoknak a 4 éves továbbképzési időszak első évében el kell végeznie az alapképzést, és a 4 év időtartamban meg kell szereznie a reá irányadó 60 pontot is.

    Családi bölcsődében foglalkoztatott személyek:

    • szolgáltatást nyújtó személy (Besorolás alapja: 20/2017. (IX.18.) EMMI rendeletben előírt, legalább középfokú előképzettséghez kötött 100 órás tanfolyam)
    • kisgyermeknevelő (egyéb szakképesítéssel rendelkező személy, a fenntartó döntése alapján létrehozható munkakör) (Besorolás alapja: NM rendelet 2. sz. melléklet II. rész 2.4 pontjában megnevezett szakképesítésekhez kötött munkakör)
    • családi bölcsőde hálózat esetében koordinátor

     

    A 15/1998. NM rendelet 51/H. § (4) bekezdése előírja, hogy a családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott szakmai továbbképzésen (a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam), aminek a követelményeit a 20/2017. EMMI rendelet szabályozza. Ennek 3. számú melléklete a családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személynek kiállított Tanúsítvány-minta a tanfolyam elvégzéséről. A 20/2017. EMMI rend. 1. számú melléklet B) része határozza meg, hogy ezen a tanfolyamon a résztvevők készségeit erősítik.

    A családi bölcsődében foglalkoztatott szolgáltatást nyújtó személy 3 évente kizárólag az NM rend. 51/H. § (4) bekezdésben előírtak szerint a kijelölt bölcsődei módszertan szervezet által tartott továbbképzésen vesz részt.

    Az NM rendelet 2. számú mellékletében foglalt szakképzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt és koordinátort a 8/2000. SZCSM rendelet szerint működési nyilvántartásba kell venni és számukra a továbbképzés (4 éves pontszerző) kötelező.

    A koordinátor lehet a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot elvégzett személy, vagy a fenntartó döntése alapján a tanfolyamon végzett és egyéb szakképesítéssel rendelkező személy (NM rend. 2. számú melléklete).

    Az esélynövelő szolgáltatásban dolgozók a Tkr. szerinti továbbképzésre nem kötelezettek, helyette nekik a 40/2018. EMMI rend. írja elő a képzési kötelezettséget.

    Az esélynövelő szolgáltatás vezetője nem kötelezett vezetőképzésre (Vkr. 2. § (2) bekezdése), ellenben neki a Tkr. szerint a 4 éves továbbképzési időszakban meg kell szereznie a 80 pontot.

    Mindez könnyítés, de nem mentesség.

    Mind a 8/2000. SZCSM rendelet, mind a 9/2000 SZCSM rendelet azokra a személyes gondoskodást nyújtó személyekre vonatkozik, akik – egyebek mellett – az NM rendeletben meghatározott képesítési előírásokhoz kötött tevékenységet végeznek. Sem a biztos kezdet gyerekház, sem a tanoda esetében az NM rendelet nem szabályozza a képesítési előírásokat, azt 40/2018. (XII. 4.) EMMI rendelet tartalmazza.

    Eszerint nem vonatkozik a biztos kezdet gyerekházban és a tanodában foglalkoztatott személyekre a 8/2000. SZCSM rendelet, és a 9/2000 SZCSM rendelet sem (A 9/2000 SZCSM rendelet 1/A. számú melléklete sem tartalmazza az esélynövelő szolgáltatásban foglalkoztatottakat), tehát a 9/2000 SZCSM rendelet szerinti továbbképzési kötelezettsége sincs a biztos kezdet gyerekház munkatársainak.

    Mindazonáltal a 40/2018. EMMI rendelet 7. § (3) és (4) bekezdései szerint a Biztos Kezdet Gyerekházban nem vezetői munkakörben az a személy foglalkoztatható, aki eredményesen elvégezte a Biztos Kezdet Alapképzést (vagy vállalja, hogy foglalkoztatásának kezdő időpontjától számított két éven belül eleget tesz ennek a követelménynek), továbbá a foglalkoztatott személynek részt kell vennie a Biztos Kezdet Gyerekházak számára szervezett szakmai műhelyeken.

    A 2020. január 6-án kelt, II/46-1/2020/JOGPERFO számú EMMI tájékoztatás a Működési Nyilvántartást üzemeltető Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet előtt is ismert.

    A szakápolási engedéllyel rendelkező otthonokban az egészségügyi végzettségű kollégáknak egészségügyi képzésen is részt kell venniük, esetükben együttesen kell megfelelni a két továbbképzési jogszabály előírásainak:

    • 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet – az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól (a továbbiakban: 63/2011. NEFMI rendelet)
    • 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet – a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról (a továbbiakban: 9/2000. SzCsM rendelet)

    63/2011. NEFMI rendelet 1. § (1) bekezdése mondja ki, hogy az egészségügyi szakdolgozó egészségügyi szakmai továbbképzésben köteles részt venni, ideértve a szociális és gyermekvédelmi területen önállóan dolgozó személyt is.

    A 9. § (3) bekezdése részletezi:

    Teljesítettnek minősül a szabadon választott elméleti továbbképzési kötelezettsége annak, aki

    • a) a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. SzCsM rendeletben meghatározott továbbképzés céljából megszervezett tanfolyamot végzett, vagy
    • b) a munkaköréhez más jogszabály alapján előírt továbbképzésen részt vett.

     

    9/2000. SzCsM rendelet szerinti pontszámításnál figyelembe lehet venni a más jogszabály alapján (pl. 63/2011. NEFMI rendelet) továbbképzésre kötelezett által megszerzett pontokat.

    A pontszámításnál ez azt jelenti a 9/2000. SzCsM rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében, hogy az egészségügyi tevékenységet végző, a 63/2011. NEFMI rendelet 1. mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó a 9/2000. SzCsM rendelet szerinti pontjainak a felét a 63/2011. NEFMI rendelet szerint elfogadott képzéseken is megszerezheti.

    Akkor lehet figyelembe venni az egészségügyi továbbképzést, ha a továbbképzésre kötelezett annak eleget tett (vagyis azt lejelentette és igazolta annak teljesítettségét), és a továbbképzéseket a szociális továbbképzési időszak alatt, vagy az azt közvetlenül megelőző egy éven belül teljesítette (9/2000. SzCsM rendelet 3. § (3) bek.)

    A fennmaradó pontjai (pl. 60-ból 30 pont) esetében a 9/2000. SzCsM rendelet által előírt három kategória szerinti pontszerzés vonatkozik rá, tehát a 3/A. § (2) és (3) bekezdés szerint:

    • legalább 20%-át kötelező továbbképzés (példánkban: legalább 6 pont)
    • legalább 40%-munkakörhöz kötött  (példánkban: legalább 12 pont)
    • a fennmaradó részét kötelező, munkakörhöz kötött vagy választható továbbképzés

    teljesítésével szerzi meg.

    Figyelembe kell venni továbbá, hogy a választható továbbképzés teljesítésével legfeljebb az előírt továbbképzési pontok 40%-a teljesíthető (példánkban:  legfeljebb 12 pont), valamint a továbbképzésre kötelezettnek legalább egy szakmai tanfolyamon (9/2000. SzCsM rendelet 3/A. § (7) bek.) is részt kell vennie. A továbbképzési időszak számára is 4 év (9/2000. SzCsM rendelet 2. § (1) bek.)

    A továbbképzésre kötelezett személyes gondoskodást végző személy munkaviszonya az Szt. 92/D. § (4) bekezdése szerint megszüntethető (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66. § (2) bekezdése, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással), aki a továbbképzési kötelezettséget a külön jogszabályban meghatározott időtartam alatt nem teljesíti.
    A Vkr. 2. § (4) bekezdése köti ki, hogy ha a vezető a vezetőképzésre vonatkozó kötelezettségét az Vkr. szerint rá irányadó képzési időszakban nem teljesíti, vezetői beosztásban a képzés teljesítéséig nem foglalkoztatható (kivéve a képzési időszakban pótvizsgára jelentkező vezető, a pótvizsga időpontjáig).

    Működési nyilvántartás – NSZI
    Továbbképzési jegyzékek – NSZI
    A választható kategóriában 2022-ben érvényes képzések jegyzéke – SZÁP

    A továbbképzéssel kapcsolatos kérdésekben az NSZI Képzési Igazgatósága ad tájékoztatást. Az esetlegesen felmerülő további kérdésekkel a +36 30 594 7805-ös telefonszámon fordulhatnak az NSZI munkatársaihoz az alábbi időpontokban:

    Szerda: 12:00 – 16:00
    Csütörtök: 9:00 – 14:00

    Az NSZI Képzési Igazgatóság e-mail címe: mukodesi.nyilvantartas@nszi.hu

    Kérjük, hogy ha feltett kérdéseikre az NSZI-től választ kaptak, azt küldjék el a modszertan@maltai.hu címre, és a tudnivalókat körlevélben, vagy a következő Hírlevélben megosztjuk. Köszönjük!

    Vezetőképzési kötelezettség

    Ha a támogató szolgálat vezetője rendszeresen és folyamatosan az SZCSM 39/A. §-a szerinti feladatokat végez, akkor a 81/2004. ESZCSM rendelet 12. §-a szerinti alapképzés ezeknek a feladatoknak az ellátására készíti fel, ezért ennek az elvégzése ajánlott.
    Amennyiben a támogató szolgálat vezetője a Vkr. 1.§ c) pontja alapján az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője, úgy számára a vezetőképzésen való részvétel kötelező.

    A Vkr. 1. § (2) bekezdése értelmében a továbbképzési kötelezettségét a Tkr. szerint teljesíti:

    • az első alkalommal vezetői megbízást kapott személy, aki a vezetői feladatokat legfeljebb egy év határozott ideig látja el;
    • a gyermekek esélynövelő szolgáltatásaiban vezetői munkakörben foglalkoztatott személy;
    • a szociális szakvizsgával rendelkező személy;
    • a felsőfokú szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus, szociális szervező, szociális menedzser vagy gondoskodáspolitikai menedzser végzettséggel és – bármilyen tudományterületen szerzett – tudományos fokozattal rendelkező személy.

     
    A Vkr. 2. § (2) bekezdése szerint a vezető képzésre nem kötelezett személyeknek továbbképzési kötelezettségüket a Tkr. szerint kell teljesíteniük.

    A Vkr. 1. § (2) bekezdés c) pontja nevesíti a gyermekek esélynövelő szolgáltatásaiban(biztos kezdet gyerekház és tanoda) vezetői munkakörben foglalkoztatott személyeket, akikre a vezetőképzésben való részvételi kötelezettség nem vonatkozik.
    Mindazonáltal a Vkr. 2. § (2) bekezdése szerint a vezető képzésre nem kötelezett személyeknek továbbképzési kötelezettségüket a Tkr. szerint kell teljesíteniük.

    A Vkr. 1. § (2) bekezdése szerint a vezetőképzési kötelezettség nem vonatkozik arra a vezetőre, aki szakvizsgával rendelkezik. A szakvizsga birtokában tehát továbbképzési kötelezettségét a Tkr. alapján kell teljesítenie (Vkr. 2. § (2) bek.), mindazzal, hogy a képzési időszak számítása a Tkr-ben meghatározottak szerint (2. § és 17/B. §) a vezetői megbízatásának kezdete, vagy a Tkr. hatályba lépése (2018. július 1.). A szakvizsgával rendelkező személy a vezetőképzés elvégzésével teljesítette a továbbképzési kötelezettségét, és ezt az alapozó vezetőképzés tanúsítvánnyal igazolhatja.

    A Tkr. 2. § (6) ad) pontja alapján:
    „Teljesíti a továbbképzési kötelezettségét az, aki az adott továbbképzési időszak alatt vezetői munkakörben dolgozik, és a foglalkoztató intézmény vezetőjének engedélyével a vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló Vkr. szerinti vezetőképzés alapozó képzésének keretében annak sikeres elvégzéséről tanúsítványt szerez, ideértve a Vkr. 1. § (1) bekezdése szerinti személyeken túl a szociális intézmény, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetőjének helyettesét, gazdasági vezetőjét, vezető szakápolóját, valamint az integrált és a közös igazgatású intézmény önálló szervezeti egységének vezetőhelyettesét is.”

    Fentiek alapján, azon szociális szakvizsgával rendelkező vezetők, akik az alap vagy mester vezetőképzés alapozó képzésének keretében tanúsítványt szereztek, egyúttal a jelen továbbképzési időszakukra előírt pontokat is megszerezték, így továbbképzési időszakukat teljesítették.

    A Tkr. fenti paragrafusának célja a Vkr. hatályba lépésekor szociális szakvizsgával rendelkező személyek Vkr. szerinti képzésen való részvételének továbbképzési pontként való beszámítására irányult. (Ezt a továbbiakban is megtehetik mindazon újonnan kinevezett vezetők, akik rendelkeznek szociális szakvizsgával, amennyiben a képző a fennmaradó létszámkerete terhére befogadja őket.)

    A szociális szakvizsgával rendelkező azon vezetők számára, akik teljesítették a Vkr. szerinti vezetőképzés alapozó részét, következő továbbképzési időszakukban a Tkr-ben foglaltak az irányadóak, melyet a Vkr. 2. § (2) bekezdése is deklarál. A megújító képzésen való részvétellel – a jelenlegi jogszabályi előírások alapján – továbbképzési pont nem számítható be számukra.

    A szakvizsgával rendelkező vezetők számára a megújító képzésen való részvétel megengedett, a Vkr. 12. § (3) bekezdése szerint vezetőképzésre jelentkezhet az a felsőfokú végzettséggel rendelkező személy is, aki a Vkr. rendelet szerint nem kötelezett vezetőképzésre. A jelentkezés az Vkr. 12. § (1) bekezdésben foglalt jelentkezési feltételeken túl, a vezetőképzésre kötelezettek jelentkezésének elfogadását követően az adott képzésen fennmaradó szabad létszámkeret terhére kerülhet elfogadásra.
    A megújító vezetőképzéssel továbbképzési pont nem szerezhető.

    Azonban a Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpont  majd minden megújító képzését akkreditáltatta, melyek a választható kategóriájú képzések között is megtalálhatóak.

    A szakvizsga birtokában a vezetőnek a továbbképzési kötelezettségét a Tkr. alapján kell teljesítenie (Vkr. 2. § (2) bek.). A Tkr. 2. § mondja ki, hogy a képzési időszak kezdete a vezetői kinevezés, vagy a Tkr. 17/B. § értelmében a Tkr. hatályba lépése (2018. július 1.).
    Ha a szakvizsgázott vezető a 2020. évi vezetőképzést módosító rendelet kihirdetése előtt (2020.03.12-ig) elvégezte az alapozó képzést, a továbbképzését teljesítette. A Tkr. 2. § (7) bekezdése szerint, akik az előírt továbbképzési időszak vége előtt teljesítették a továbbképzési kötelezettségüket, az új továbbképzési időszak csak az előírt továbbképzési időszak letelte után indul.

    A vezetőnek a Vkr. 6. § szerint a vezetői kinevezéstől számított egy éven belül kell elvégeznie az alapozó képzést, és az alapozó képzés teljesítésének (befejezésének) időpontjától számított négy éven belül köteles a megújító képzést elvégezni. Ezt követően négyévenként megújító képzés teljesítésére köteles.

    (2023.01.01-től a Vkr-ben változott: a vezető az alapozó képzés / megújító képzés teljesítését követően 2 helyett 4 éven belül teljesíti a képzés következő lépését (Vkr. 6. § b) pont)

    A 2020. évi vezetőképzést módosító rendelet a vezetőképzés továbbképzési kötelezettség teljesítésének időszakát módosította. A 20. § szerint akinek a vezetőképzésben való részvételi kötelezettsége 2021. január 1-jét megelőzően keletkezett, annak az első képzési időszaka, amely során az alapozó képzést teljesítenie kell 2022. december 31-éig tart. Aki az alapozó képzést 2019. évben teljesítette, annak az első megújító képzést 2022. december 31-éig kell teljesítenie.

    A megújító képzést az alapozó képzés teljesítésének időpontjától számított négy éven belül, majd ezt követően négyévenként kell elvégezni (Vkr. 6. § – 2023.08.04-től hatályos).

    Figyelem! Ha a határidők letelnek, akkor a vezető vezetői beosztásban a megújító képzés teljesítéséig nem foglalkoztatható (Vkr. 2. § (4) bekezdés)

    A Vkr. 1. § (2) bekezdés c) pontja nevesíti a gyermekek esélynövelő szolgáltatásaiban (biztos kezdet gyerekház és tanoda) vezetői munkakörben foglalkoztatott személyeket, akikre a vezetőképzésben való részvételi kötelezettség nem vonatkozik.

    Mindazonáltal a Vkr. 2. § (2) bekezdése szerint a vezető képzésre nem kötelezett személyeknek továbbképzési kötelezettségüket a Tkr. szerint kell teljesíteniük.

    A továbbképzésre kötelezett személyes gondoskodást végző személy munkaviszonya az Szt. 92/D. § (4) bekezdése szerint megszüntethető (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66. § (2) bekezdése, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással), aki a továbbképzési kötelezettséget a külön jogszabályban meghatározott időtartam alatt nem teljesíti.
    A Vkr. 2. § (4) bekezdése köti ki, hogy ha a vezető a vezetőképzésre vonatkozó kötelezettségét az Vkr. szerint rá irányadó képzési időszakban nem teljesíti, vezetői beosztásban a képzés teljesítéséig nem foglalkoztatható (kivéve a képzési időszakban pótvizsgára jelentkező vezető, a pótvizsga időpontjáig).

    Igen, a jogszabály úgy fogalmaz, hogy ha a „rá irányadó képzési időszakban” nem teljesíti kötelezettségét, akkor a Vkr. 2. § (4) bekezdése szerint a vezetői beosztásban a képzés teljesítéséig nem foglalkoztatható.

    ESEMÉNYEK
    Események áttekintése, jelentkezés leadása; határidők; jeles napok
    LINKTÁR
    Megtekintésre javasolt honlapok gyűjteménye
    DOKUMENTUMOK
    A Máltai Módszertan által kiadott dokumentumok megtekintése, letöltése
    MÓDSZERTANI KIADVÁNYOK
    A Máltai Módszertan által közzétett kiadványok megtekintése, letöltése
    ELÉRHETŐSÉGEK
    A Máltai Módszertan, valamint kollégáink elérhetősége

    A honlapon közölt tartalmak, képi és írásos elemek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és azok készítőinek szellemi termékei és tulajdonát képezik. Átvételük, újra közlésük, további felhasználásuk egyéb célokra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat előzetes engedélye, hozzájárulása nélkül etikátlan és nem megengedett. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló törvényben foglaltak szerint tiltó nyilatkozatnak minősül.

    Megszakítás