Demográfiai trendek Európában
Európa népessége folyamatosan öregszik, amely hosszú távon komoly kihívások elé állítja a tagállamokat. A születési arányok csökkenése szinte minden tagállamban megfigyelhető, miközben a várható élettartam növekszik. Ez a kettős hatás az ún. “demográfiai tél” kialakulásához vezetett, amely az aktív korú népesség arányának csökkenését és az időskorúak arányának növekedését eredményezi. A COVID-19 járvány ideiglenesen visszavetette a születéskor várható élettartamot, de a hosszú távú trendek változatlanok maradtak.
A termékenységi arányszám egyetlen uniós tagállamban sem éri el a népességfenntartáshoz szükséges 2,1-es értéket. Ez a csökkenés összefügg a gyermekvállalás késleltetésével, az alternatív családformák elterjedésével és a gazdasági bizonytalanságokkal. Az első gyermekvállalás időpontja egyre későbbre tolódik, különösen a nők körében, akik gyakran előnyben részesítik a karrierépítést és az önmegvalósítást.
A demográfiai változások egyik legnagyobb kihívása az idősek arányának növekedése, ami fokozott terhet ró az aktív dolgozókra és a szociális ellátórendszerekre. Az elvándorlás és a belső migráció szintén befolyásolja a demográfiai folyamatokat, különösen Közép- és Kelet-Európában, ahol a fiatal, munkaképes korú népesség jelentős része külföldön vállal munkát.
Családformák és a fiatalok helyzete 2024-ben
Az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek a családformák terén is. A hagyományos, házasságon alapuló nukleáris családmodell mellett egyre nagyobb teret nyernek az élettársi kapcsolatok, az egyszülős családok és a mozaikcsaládok. Ez a változás részben a társadalmi normák átalakulásának, részben pedig a gazdasági környezet változásainak köszönhető.
A fiatalok helyzete különösen meghatározó ebben a folyamatban. Egyre később hagyják el a szülői házat, és egyre később alapítanak saját családot. Ennek oka lehet az anyagi bizonytalanság, a munkaerőpiaci helyzet kiszámíthatatlansága, a karrierépítés, valamint az ingatlanárak emelkedése. Magyarországon a fiatal családok támogatására számos intézkedés született, például a CSOK, a Babaváró támogatás és a családi adókedvezmények, amelyek célja a gyermekvállalási kedv növelése.
Az Európai Unió tagállamaiban a családtámogatási rendszerek nagyfokú diverzitást mutatnak. Az anyasági támogatások összege és igénybevételének feltételei országonként jelentősen eltérnek. Míg egyes országokban az anyasági támogatás alanyi jogon jár, másutt jövedelmi viszonyokhoz kötött.
A szülési szabadság hossza és a kapcsolódó juttatások szintén változóak. Az EU minimális követelményként előírja a 14 hetes szülési szabadságot, de vannak országok, ahol ez az időszak jóval hosszabb, így például Magyarországon is, ahol 24 hét. Az apasági szabadság is egyre elterjedtebb, amely hozzájárul a gyermekgondozási feladatok egyenlőbb megosztásához.
A családi pótlék az EU minden tagállamában elérhető, de a juttatások mértéke és a jogosultsági feltételek változatosak. Az adókedvezmények és otthonteremtési támogatások szintén fontos szerepet játszanak a családok támogatásában. A kötet az összehasonlításban kiemelte Magyarországot, mint jó gyakorlatot. Nálunk a CSOK és a CSOK Plusz programok jelentős támogatást nyújtanak a fiatal családoknak.
Család és munka összeegyeztetése
A munka és családi élet összehangolása kulcsfontosságú tényező a gyermekvállalási kedv növelésében. A rugalmas munkavégzési lehetőségek, mint a részmunkaidő, távmunka és rugalmas munkaidő, elősegítik a szülők munkaerőpiaci részvételét. Az EU előírja, hogy a szülők legalább négy hónap szülői szabadságra jogosultak, amelyet rugalmasan vehetnek igénybe.
A gondozói szabadság szintén fontos eszköz a munka-család egyensúly megteremtésében. Minden munkavállalónak joga van évente legalább öt nap gondozói szabadságra, amely lehetőséget biztosít arra, hogy betegség esetén a családtagjaikat támogassák.
A gyermekgondozási intézmények, például a bölcsődék és óvodák, kiemelkedő szerepet játszanak a szülők munkaerőpiaci részvételének elősegítésében. Az intézményes kisgyermekellátás különösen fontos a hátrányos helyzetű családok számára, mivel nemcsak a szülők munkába állását támogatja, hanem hozzájárul a gyermekek szociális és kognitív fejlődéséhez is.
Magyar EU-Elnökség demográfiai és családpolitikai aspektusai
Magyarország 2024-es EU-elnöksége lehetőséget biztosít arra, hogy a demográfiai és családpolitikai kérdések hangsúlyosan jelenjenek meg az uniós politikai napirenden. A korábbi trendekhez képest (gyermekszegénység, migrációs hatások, munkakörülmények javítása, gyermekvállalás ösztönzése) Magyarország elnöksége idején a család értékeire, komplexitására és a családbarát politikára fókuszált.
Az EU-nak közös megoldásokat kell találnia a demográfiai kihívások kezelésére, különös tekintettel a népességfogyásra, az elöregedésre és a fiatal generációk helyzetére. Magyarország elnökségi prioritásai között szerepel a szülők, családok és fiatalok támogatása, valamint az egész életen át tartó egészségmegőrzés előmozdítása.
Mire világított rá a 2019 és a 2024-es Kitekintő?
A 2019-es kiadványban az EU családtámogatási rendszereit nagyfokú diverzitás jellemezte, az anyasági és apasági szabadságok, valamint a családi pótlékok terén jelentős különbségekkel. 2024-re több tagállam is kiterjesztette a szülői szabadság jogait, és bevezette az apasági szabadságot ösztönző intézkedéseket. A COVID-19 járvány hatására nőtt a rugalmas munkavégzési formák elérhetősége, amelyek támogatják a munka és család közötti egyensúlyt.
2019-ben az EU fő célja a munka és család közötti egyensúly javítása volt, különösen a nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében. 2024-re a rugalmas munkavégzési lehetőségek, mint a távmunka és részmunkaidő, elterjedése felgyorsult, részben a járvány utóhatásaként. Ez hozzájárult a szülők jobb munkaerőpiaci integrációjához, ugyanakkor kihívások is megjelentek, például a munkahelyi és otthoni feladatok közötti határ elmosódása.
Az európai családpolitikák folyamatosan alkalmazkodnak a változó demográfiai, gazdasági és társadalmi környezethez. A COVID-19 járvány jelentős hatással volt a családpolitikai intézkedésekre, különösen a munka és családi élet egyensúlyára.
Következtetéseim, impresszióim
A kötet megmutatja, hogy a családbarát intézkedések miként járulhatnak hozzá a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez Európában. Bemutatja, hogyan lehet a családokat támogató politikák révén hatékonyan reagálni az olyan kihívásokra, mint az elöregedő népesség, a népességfogyás vagy a munkaerőpiaci egyensúlytalanságok.
A kötet átfogó és részletes képet ad az Európai Unió családpolitikájának sokszínűségéről, amely különböző társadalmi, gazdasági és kulturális kontextusokban formálódik. Végigolvasva komplex képet kaptam arról, hogyan hatnak egymásra a demográfiai trendek, a gazdasági, környezeti körülmények és a politikai döntések.
Az Európai Uniós Családpolitikai Kitekintő 2024. letölthető a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) honlap Kiadványaink oldaláról
