A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatásainak eredményeit tette közzé az “Európai Uniós Családpolitikai Kitekintő 2024” kiadványban. Szerkesztők: Agócs Gergely, Fűrész Tünde, Kállay-Kisbán Kriszta és Pári András, a kutatási anyag létrehozásában a KINCS együttműködött a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvánnyal és a KSH Népességtudományi Kutatóintézetével.
A kötet részletes, átfogó képet nyújt az Európai Unió tagállamainak családpolitikáiról, különös tekintettel a demográfiai trendekre, a családtámogatási rendszerekre, valamint a munka és család közötti egyensúly megteremtésére.
A 2024. októberében közzétett átfogó kiadványt megelőzte egy 2019-es áttekintő az európai uniós tagállamok családpolitikáiról, családtámogatásairól, intézkedéseiről és ezek gyermekvállalásra gyakorolt hatásairól. Ebben az európai kontextusban elemezte a magyar családpolitikát.
Jelen kiadvány az elmúlt ötéves időszak változásait vizsgálja, miközben Magyarország 2024-es EU-elnökségének demográfiai és családpolitikai aspektusait is figyelembe veszi. Az elemzés nem csak a statisztikai adatokat mutat be, hanem a mögöttük rejlő társadalmi folyamatokat, trendeket és az ezekre adott politikai válaszokat is feltárja.
Európa népessége folyamatosan öregszik, amely hosszú távon komoly kihívások elé állítja a tagállamokat. A születési arányok csökkenése szinte minden tagállamban megfigyelhető, miközben a várható élettartam növekszik. Ez a kettős hatás az ún. “demográfiai tél” kialakulásához vezetett, amely az aktív korú népesség arányának csökkenését és az időskorúak arányának növekedését eredményezi. A COVID-19 járvány ideiglenesen visszavetette a születéskor várható élettartamot, de a hosszú távú trendek változatlanok maradtak.
A termékenységi arányszám egyetlen uniós tagállamban sem éri el a népességfenntartáshoz szükséges 2,1-es értéket. Ez a csökkenés összefügg a gyermekvállalás késleltetésével, az alternatív családformák elterjedésével és a gazdasági bizonytalanságokkal. Az első gyermekvállalás időpontja egyre későbbre tolódik, különösen a nők körében, akik gyakran előnyben részesítik a karrierépítést és az önmegvalósítást.
A demográfiai változások egyik legnagyobb kihívása az idősek arányának növekedése, ami fokozott terhet ró az aktív dolgozókra és a szociális ellátórendszerekre. Az elvándorlás és a belső migráció szintén befolyásolja a demográfiai folyamatokat, különösen Közép- és Kelet-Európában, ahol a fiatal, munkaképes korú népesség jelentős része külföldön vállal munkát.
Az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek a családformák terén is. A hagyományos, házasságon alapuló nukleáris családmodell mellett egyre nagyobb teret nyernek az élettársi kapcsolatok, az egyszülős családok és a mozaikcsaládok. Ez a változás részben a társadalmi normák átalakulásának, részben pedig a gazdasági környezet változásainak köszönhető.
A fiatalok helyzete különösen meghatározó ebben a folyamatban. Egyre később hagyják el a szülői házat, és egyre később alapítanak saját családot. Ennek oka lehet az anyagi bizonytalanság, a munkaerőpiaci helyzet kiszámíthatatlansága, a karrierépítés, valamint az ingatlanárak emelkedése. Magyarországon a fiatal családok támogatására számos intézkedés született, például a CSOK, a Babaváró támogatás és a családi adókedvezmények, amelyek célja a gyermekvállalási kedv növelése.
Az Európai Unió tagállamaiban a családtámogatási rendszerek nagyfokú diverzitást mutatnak. Az anyasági támogatások összege és igénybevételének feltételei országonként jelentősen eltérnek. Míg egyes országokban az anyasági támogatás alanyi jogon jár, másutt jövedelmi viszonyokhoz kötött.
A szülési szabadság hossza és a kapcsolódó juttatások szintén változóak. Az EU minimális követelményként előírja a 14 hetes szülési szabadságot, de vannak országok, ahol ez az időszak jóval hosszabb, így például Magyarországon is, ahol 24 hét. Az apasági szabadság is egyre elterjedtebb, amely hozzájárul a gyermekgondozási feladatok egyenlőbb megosztásához.
A családi pótlék az EU minden tagállamában elérhető, de a juttatások mértéke és a jogosultsági feltételek változatosak. Az adókedvezmények és otthonteremtési támogatások szintén fontos szerepet játszanak a családok támogatásában. A kötet az otthonteremtéssel kapcsolatos összehasonlításban kiemelte Magyarországot, mint jó gyakorlatot: nálunk a CSOK és a CSOK Plusz programok jelentős támogatást nyújtanak a fiatal családoknak.
A munka és családi élet összehangolása kulcsfontosságú tényező a gyermekvállalási kedv növelésében. A rugalmas munkavégzési lehetőségek, mint a részmunkaidő, távmunka és rugalmas munkaidő, elősegítik a szülők munkaerőpiaci részvételét. Az EU előírja, hogy a szülők legalább négy hónap szülői szabadságra jogosultak, amelyet rugalmasan vehetnek igénybe.
A gondozói szabadság szintén fontos eszköz a munka-család egyensúly megteremtésében. Minden munkavállalónak joga van évente legalább öt nap gondozói szabadságra, amely lehetőséget biztosít arra, hogy betegség esetén a családtagjaikat támogassák.
A gyermekgondozási intézmények, például a bölcsődék és óvodák, kiemelkedő szerepet játszanak a szülők munkaerőpiaci részvételének elősegítésében. Az intézményes kisgyermekellátás különösen fontos a hátrányos helyzetű családok számára, mivel nemcsak a szülők munkába állását támogatja, hanem hozzájárul a gyermekek szociális és kognitív fejlődéséhez is.
Magyarország 2024-es EU-elnöksége lehetőséget biztosít arra, hogy a demográfiai és családpolitikai kérdések hangsúlyosan jelenjenek meg az uniós politikai napirenden. A korábbi trendekhez képest (gyermekszegénység, migrációs hatások, munkakörülmények javítása, gyermekvállalás ösztönzése) Magyarország elnöksége idején a család értékeire, komplexitására és a családbarát politikára fókuszált.
Az EU-nak közös megoldásokat kell találnia a demográfiai kihívások kezelésére, különös tekintettel a népességfogyásra, az elöregedésre és a fiatal generációk helyzetére. Magyarország elnökségi prioritásai között szerepel a szülők, családok és fiatalok támogatása, valamint az egész életen át tartó egészségmegőrzés előmozdítása.
A 2019-es kiadványban az EU családtámogatási rendszereit nagyfokú diverzitás jellemezte, az anyasági és apasági szabadságok, valamint a családi pótlékok terén jelentős különbségekkel. 2024-re több tagállam is kiterjesztette a szülői szabadság jogait, és bevezette az apasági szabadságot ösztönző intézkedéseket. A COVID-19 járvány hatására nőtt a rugalmas munkavégzési formák elérhetősége, amelyek támogatják a munka és család közötti egyensúlyt.
2019-ben az EU fő célja a munka és család közötti egyensúly javítása volt, különösen a nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében. 2024-re a rugalmas munkavégzési lehetőségek, mint a távmunka és részmunkaidő, elterjedése felgyorsult, részben a járvány utóhatásaként. Ez hozzájárult a szülők jobb munkaerőpiaci integrációjához, ugyanakkor kihívások is megjelentek, például a munkahelyi és otthoni feladatok közötti határ elmosódása.
Az európai családpolitikák folyamatosan alkalmazkodnak a változó demográfiai, gazdasági és társadalmi környezethez. A COVID-19 járvány jelentős hatással volt a családpolitikai intézkedésekre, különösen a munka és családi élet egyensúlyára.
A kötet megmutatja, hogy a családbarát intézkedések miként járulhatnak hozzá a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez Európában. Bemutatja, hogyan lehet a családokat támogató politikák révén hatékonyan reagálni az olyan kihívásokra, mint az elöregedő népesség, a népességfogyás vagy a munkaerőpiaci egyensúlytalanságok.
A kötet átfogó és részletes képet ad az Európai Unió családpolitikájának sokszínűségéről, amely különböző társadalmi, gazdasági és kulturális kontextusokban formálódik. Végigolvasva komplex képet kaptam arról, hogyan hatnak egymásra a demográfiai trendek, a gazdasági, környezeti körülmények és a politikai döntések.
Képek: Európai Uniós Családpolitikai Kitekintő 2024.
| Médiatár | Megjelent | Formátum | Lehetőség |
|---|---|---|---|
| Európai Uniós Családpolitikai Kitekintő 2024. | 2024. október | Letöltés | letöltés |
Mielőtt a tartalmat megosztaná, kérjük tekintse át a Máltai Módszertan Közzétételi irányelveit, melyeket itt talál meg!
„Új élet csak akkor lehetséges, ha egymásra találunk, ha fölismerjük,
hogy nincs különbség ember és ember között.
Nemcsak vagyunk, hanem egymásért vagyunk.”
A honlapon közölt tartalmak, képi és írásos elemek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és azok készítőinek szellemi termékei és tulajdonát képezik. Átvételük, újra közlésük, további felhasználásuk egyéb célokra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat előzetes engedélye, hozzájárulása nélkül etikátlan és nem megengedett. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló törvényben foglaltak szerint tiltó nyilatkozatnak minősül.
