Színek és versek

A demens lakóknak a színekről szóló vers hallgatása közben a versben elhangzott színeket meg kell keresni az asztal közepén letett színes alakzatok között és maguk elé helyezni az elhangzás sorrendjében. A verset követően mindenki egyenként elmondja, hogy milyen színeket hallott és milyen színt talált, illetve hány darabot.

A gyakorlathoz színes anyagból előre megrajzolt sablon alapján a lakók vágnak ki egyforma, nagyságra könnyen megragadható, felemelhető alakzatokat. Olyan foglalkozásoknál, ahol produktumnak kell készülnie, elkészítek egy mintadarabot, hogy lássák a végeredményt, illetve velük egy időben is dolgozom, így követhetően bemutatom a soron következő lépést. Ez történik a színes formák kivágása esetén is.

Az azonos alakzatokat kettesével varrógéppel összevarrtuk, hogy kellő vastagsága legyen az anyagnak, ami segíti a könnyebb felvételt az asztalról. A filc anyag kicsit merevebb, ezért ezt ajánljuk a megvalósításhoz, de bármilyen más, tartós anyagból is készülhet. Az anyagválasztásnál arra kell ügyelni, hogy egyszínű legyen, könnyen felismerhető legyen a szín. Egy-egy színből többet is készítsünk, legalább 15-20 darabot.

A színekről szóló versek kiválasztásánál törekedjünk arra, hogy egyszerű, jól érthető, rövid verszszakos műveket válasszunk. Ajánlott a verseket legalább 28-as betűnagysággal, átlátható sortávolsággal kinyomtatni, hogy a felolvasó jól lássa. Nem szükséges egész verseket felolvasni, részleteket is előadhatunk.

Ajánlott versek:

• Szilágyi Domokos: Táncol a sárga
• Devecsery László: Színek
• Mentovics Éva: Színes kavalkád
• Bartos Erika: Szivárvány

A gyakorlat legfeljebb 5-6 fő részvételével történik, hogy kényelmesen körbe tudjanak ülni egy asztal körül, mint egy társasjátékhoz. Fontos a gyakorlatvezető közelsége a figyelem fenntartásához, illetve, hogy jól hallhassák a felolvasót.

A szemkontaktus miatt kevésbé lépnek ki a feladatból, közben folyamatos kommunikáció történik, mert felmerülő emlékeket mesélnek el.

A felolvasó lehet olyan bentlakó, aki még megtartotta az érthető olvasás képességét.

A verset lassan, tagoltan kell felolvasni, esetleg többször megismételni egy-egy sorát, ha látjuk az idősek esetleges bizonytalanságát. Segíteni csak a verssor ismétlésével lehet, és akkor folytatjuk, ha mindenki maga elé tett egy színt. Nem számít, ha rossz színt tesz le, színt téveszt, vagy csak tévesen értelmezte az elhangzottakat, esetleg rossz sorrendbe teszi le maga elé, sikerélményként kell végig vezetni a gyakorlatot.

Az összetett gyakorlat segít felmérni az állapotromlás mértékét, illetve az irányát. Például kevesebb színt talál el, mint korábban, vagy felolvas, de már a szöveget értelmezni nem tudja a szín kiválasztásánál, vagy hallás alapján eltalálja a színt, de megnevezni már nem tudja. Előfordul az is, hogy a beköltözéskori állapothoz képest átmenetileg javulást tapasztalunk a kognitív képességek terén a rendszeres foglalkozásoknak köszönhetően.

A feladat a megmaradt képességek és ismeretek előhívását és a a manuális, finommotorikus képességek megőrzését segíti.