Lénárd Júlia, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Módszertani Igazgatóságának szakértője a komplex szükségletfelmérés fontosságát hangsúlyozta az étkezési szokások feltérképezésében. A TL a személyközpontú szemlélet megvalósulásának fontos lépcsőfoka, ahol az egyéni igényekhez illeszkedő, az önállóbb életvitelt támogató keretek valósulnak meg. Az étkeztetés a személyi függetlenség életterületén kerül felmérésre, és tisztázni kell, hogy az étkeztetés igény vagy fontos szükséglet. A felmérőnek meg kell vizsgálnia az okokat: hiányzik-e a pénz, a készség, a képesség, van-e pszichés gátlás, vagy éppen diétás igény van. A TL-ben az étkeztetés nem kényelmi szolgáltatás, hanem a képességek, a felelősség és az egészség megőrzésének alapja. Többféleképpen megoldható, nem ütközik a szociális étkeztetéssel.
Verbó Szemőke gyógypedagógus “Az étkezés több mint nyelés” című előadásában rávilágított az étkezési szociális és pszichés aspektusaira. Az étkezés nem csupán a táplálkozási folyamata, hanem a komplex szociális és kommunikációs élmény is, jelentős hatással van az érintett személyek életminőségére. Az önálló étkezésre képtelen személyek esetében számos kihívás felmerülhet: nehézségek az evőeszközök használatában, az étel szájhoz juttatása akadályozott, rágási problémák és gyakori félrenyelések, táplálkozási zavarok, amelyek súlyos egészségügyi következményekkel járhatnak. A táplálkozási nehézségeket el kell különíteni a táplálkozási zavaroktól, és súlyos esetekben szakorvosi beavatkozásra van szükség. Az étkezés megsegítése során fontos a stabil testhelyzet kialakítása, a pozicionálás, amely segíti az étkezésre való figyelmet, így javítva az étkezési folyamat kontrollálhatóságát. Az ízek, illatok és textúrák is fontos szerepet játszanak. Az érzékszervi tapasztalatok tudatosítása gazdagítja a táplálkozási élményeket. Az ízekkel kapcsolatos élmények emlékeket hívhatnak elő, amelyek érzelmi hatással bírnak. Az evésterápia révén lehetőség nyílik arra, hogy a szakemberek támogassák az érintett személyeket, hogy önállóbb életvitelt folytathassanak, miközben figyelembe veszik az egyéni szükségleteiket és igényeiket.
Zakar Andrásné, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Fogyatékosok Napközi Otthona (Győr) intézményvezetője az autisták és súlyosan, halmozottan fogyatékkal élők speciális étkezési igényeire hívta fel a figyelmet, több példával mutatta be az intézményben használt gyakorlatokat.
Majerné- Klesch Andrea, a Danone Kft. dietetikus a konferencia második részében a súlyosan, halmozottan fogyatékkal élők táplálkozási megoldásait mutatta be. A táplálkozás aktív folyamat, míg a táplálás passzív. A speciális táplálkozás olyan igényeket jelent, amelyek eltérnek az egészségesekétől, például különböző betegségekkel küzdők, súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek esetében. A táplálkozási zavarok, mint például a malnutríció, szarkopénia vagy túltápláltság, komoly következményekkel járhatnak, beleértve a regeneráció lassulását és a gyógyszerek hatékonyságának csökkenését. A kóros tápláltsági állapotok klasszifikációja magában foglalja: malnutríciót (betegséghez kapcsolódó és nem betegséghez kapcsolódó formák), szarkopéniát (az izomtömeg csökkenése), túltápláltságot (túlsúly és obezitás különböző formái), mikrotápanyag-ellátottság zavarait (hiány vagy többlet). A malnutríció ránézésre nem állapítható meg, ezért fontos a szakszerű szűrés. A táplálásterápia célja a betegségekhez kapcsolódó tápláltsági zavarok kezelése. Az étkezési szokások módosítása, diéták alkalmazása és étrend-kiegészítők használata segíthetik a megfelelő tápanyagbevitelt.
A konferencia zárásaként kerekasztal beszélgetésre került sor, amelyen a résztvevők és a meghívott szakemberek válaszoltak a felmerülő kérdésekre.
A konferencia fontos lépést jelentett a támogatott lakhatásban élők egészségügyi ellátásának fejlesztése felé, és kiemelte az étkezés fontosságát nem csak a fizikai egészség, hanem a szociális és mentális jóllét szempontjából is.
