Podhradská Lea Apám lánya (My Father’s Daughter) című, 77 perces dokumentumfilmje saját családtörténetén keresztül beszél a hallgatásról, az eltűnésről és az igazsággal való szembenézésről. A rendező féltestvére, Deni nyolcéves korában tűnt el egy átlagos szlovákiai családból; huszonhét évvel később érkezett tőle egy levél, amelyet a család a borítékkal együtt kidobott. Lea ekkor kamerát ragad, és útnak indul, hogy megtalálja nővérét, és közben megértse, hogyan válhat egy bántalmazott, kizsákmányolt fiatal lány áldozatból bűnbakká.
A Szlovákiában és Spanyolországban forgatott film az emberkereskedelem áldozatainak láthatatlanságára irányítja a figyelmet, miközben a posztszocialista Kelet-Európa társadalmi viszonyainak hátterét is felvillantja. Az Apám lánya személyes nyomozásra épülő lélektani utazás, amely érzékenyen mutatja meg, hogyan dolgozzák fel – vagy söprik a szőnyeg alá – a hozzátartozók az eltűnést, az erőszakot, az emberkereskedelemhez vezető élethelyzeteket. A film kérdéseket fogalmaz meg a felelősségről, a szégyenről, a lojalitásról és arról, milyen következményekkel jár, amikor egy sérülékeny fiatal magára marad a rendszer és a család határmezsgyéjén.
Az alkotást a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programja támogatta, a Little Bus Productions és a Story Lab koprodukciójában készült. A 22. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon a Legjobb magyar dokumentumfilm díját nyerte el.
Mielőtt a tartalmat megosztaná, kérjük tekintse át a Máltai Módszertan Közzétételi szabályzatát, melyeket itt talál meg!
