Szakmai nap - Segítségnyújtás az elfeledett gyermekeknek

A szakember rávilágított arra, hogy a szenvedélybetegséggel küzdő családok diszfunkcionálisan működnek. “Nem beszélek, nem érzek, nem bízom!” – A gyerekek csak így képesek túlélni a gyerekkorukat alkoholbeteg szülő mellett. Gyakran elszigetelődnek, nem barátkoznak, irigylik társaikat, akik jól érzik magukat, és szégyellik az otthoni körülményeiket. Aggódnak, hogy mire érnek haza, és azon is, hogy szüleik el fognak válni. Életükből hiányzik a biztonság. Felmentik szüleiket, magukat hibáztatják a függőség miatt, és gyakran megjelenik részükről a gondoskodás a felnőttek felé, ami a gyermekek parentifikációjához vezet. A szenvedélybeteg családokban a gyermekek érzelmi elhanyagolása is jelen van, „nemkívánatos” gyermeknek érzik magukat. Ezeknek a gyermekeknek a személyiségfejlődése diszharmonikus, kiegyensúlyozatlan. Túlélési stratégiájuk, hogy különböző szerepeket – a hős, a bűnbak, az elveszett gyerek, a bohóc – vesznek fel, amiből egyéni hasznuk és családi nyereségük is származik, később azonban súlyos árat is fizethetnek érte.

Kimondható, hogy ezek a gyerekek traumát élnek át, nemcsak az elhanyagolás miatt, hanem megjelenhet a bántalmazás is ezekben a családokban. A családban lévő titok akadályozza a trauma feldolgozását. Szenvedélybeteg családban felnőni súlyos következményekkel jár, és ha ez az állapot tartósan fennáll, annak mentális, pszichés következményei lehetnek felnőtt korban. Nagyobb kockázattal fordulnak elő betegségek, magasabb az öngyilkosság kockázata, és a várható élettartam is lerövidülhet. A dohányzás, alkoholizmus, illegális szerhasználat, függőség és az elhízás is jelentősebb mértékben van jelen azoknál a felnőtteknél, akik fizikai vagy lelki bántalmazást szenvedtek el gyermekkorukban.

Milyen erőforrásaik vannak a szenvedélybeteg családban felnövő gyerekeknek? Hogyan tudunk nekik segíteni? Ez az egyéni rugalmassági tényezőktől, a családi védő tényezőktől és a környezeti tényezőktől is függ. Minél korábban avatkozunk be, annál kisebb a valószínűsége, hogy patológiás helyzet alakul ki. A szakemberek részéről fontos a felismerés, és az, hogy a szociális munka során megbízható, egészséges felnőttként jelen tudjanak lenni a gyermek életében, és elérhetőek legyenek számukra. Segíthet nevet adni a problémának, behívhatja a nem szenvedélybeteg szülőt, akivel tud beszélni a gyermekről. Segíthetnek a reziliancia növelésében a kortárs kapcsolatok, a közösségi elfoglaltságok is. Fontos, hogy a gyermek információt kapjon a szülő állapotáról, erősítsük megküzdési képességét.

Munkatársaink válogathattak a Fogadó szakmai anyagaiból (kiadványok, könyvek, munkafüzetek, játékok). Mindezek megtalálhatóak az alábbi honlapokon:

• kimondhato.hu
• apaanyapia.hu
• apaiszik.kimondhato.hu
• anyaiszik.kimondhato.hu
• lurko.kimondhato.hu
• bolyhos.kimondhato.hu