Az észlelő- és jelzőrendszert érintő változások

2024. szeptember 1. napjától észlelő- és jelzőrendszert érintő módosítások lépnek hatályba a Gyvt-ben, az NM rendeletben és a Btk-ban.

A jelzőrendszer működésében, a veszélyeztető helyzetek megítélésében nincsen változás. A jogszabálymódosítás a jelzőrendszeri tagok felelősségét, kötelességeik ellátását – illetve azok elhanyagolását – érinti.

Mostantól minden jelzőrendszeri tagra vonatkozik, hogy ha nem teljesíti jelzési, kezdeményezési és/vagy együttműködési kötelezettségét, felelősségre vonható. Korábban a Gyvt. 17. § (4) bekezdése szelektált az (1) bekezdésben felsorolt jelzőrendszeri tagok között, de ez most már vonatkozik az egyesületekre, így a Szeretetszolgálat minden dolgozójára is.

Ha a Kormányhivatal ellenőrzéskor azt tapasztalja, vagy ha erről más módon értesül, és vizsgálatában megállapítja, hogy a jelzőrendszeri tag elmulasztja kötelezettségeit, akkor értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. Súlyosabb veszélyeztetés jelzésének elmulasztása esetén a Kormányhivatal büntetőeljárást is kezdeményezhet.

A Gyvt. és az NM rendelet megnevezi a legsúlyosabb veszélyeztetettségre utaló körülményeket.

Kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmények:

• gyermek szexuális bántalmazása (Gyvt. 17. § (4d) bek. a) pont, NM rend. 11/A. § a) pont)
  • a gyermek testnyílásainak nem baleseti eredetű, külső behatás okozta sérülése
  • a 14. életévét be nem töltött gyermek várandóssága, ha a születendő gyermek fogantatására a 14. életév betöltése előtt került sor
  • ha a gyermek vagy közeli hozzátartozója 18. életévét betöltött személy által a gyermek sérelmére elkövetett szexuális abúzusról számol be
• gyermek fizikai bántalmazása (Gyvt. 17. § (4d) bek. b) pont, NM rend. 11/A. § b) pont)
  • a nem baleseti eredetű sérülések, az érintettek által elmondottakkal nem összeegyeztethető eredetű, külső behatás okozta
  • súlyos sérülés
  • többszörös, különböző időben keletkezett, a gyógyulás különböző stádiumait mutató sérülés
  • többszörös törések egyidejű jelenléte
• gyermek súlyos elhanyagolása (Gyvt. 17. § (4d) bek. c) pont, Gyvt. 130/A. § (3) bek., NM rend. 11/A. § c) pont)
  • ha a gyermek törvényes képviselője kifejezetten megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval (háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel)
  • kötelező védőoltás beadásának megtagadása
  • a gyermek súlyos fokú alultápláltsága
  • 0-3 éves gyermek egészségét veszélyeztető ellátatlansága
• a gyermek által megkísérelt öngyilkosság – ha a gyermek még nem részesül egészségügyi ellátásban, gyermekjóléti alapellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátásban, illetve pszichés megsegítésben (Gyvt. 17. § (4d) bek. d) pont, NM rend. 11/A. § d) pont)