Demencia kutatás és jó gyakorlatok az 5. Demencia szakmai napon

„Demenciával jól élni – Európai innovációk és magyar jó gyakorlatok” címmel rendezte meg demencia szakmai napját a Máltai Módszertan 2026. szeptember 22-én, budapesti országos központjában. A konferencia a nemzetközi kutatási és diagnosztikai fejleményeket kapcsolta össze a hazai módszertani munkával és az intézményekben kipróbált megoldásokkal. Az előadások közös fókuszában az állt, hogyan segítheti a korai felismerés, a megfelelő környezet és a személyre szabott támogatás a demenciával élők mindennapjait.

Thaisz Miklós, a Szeretetszolgálat ügyvezetője megnyitójában elmondta, hogy az idősotthonok közel háromezer lakójának csaknem fele valamilyen mértékben demenciával él. A WebNővért, a demenciabarát intézményi tereket és a demenciakoordinátori feladatkört olyan fejlesztésekként említette, amelyeket folytatni kell. Szólt a szakosított ellátás forráshiányáról, valamint a kollégák megtartásának és egymás támogatásának fontosságáról. A Szeretetszolgálat megújulása közben állandó értékként nevezte meg az emberközpontúságot, a tiszteletet és a szolgálatot.

A demencia társadalmi jelentőségét és az idősödésből fakadó szakpolitikai feladatokat helyezte előtérbe szakpolitikai köszöntőjében dr. Vajda Kinga, az Idősügyi Főosztály megbízott vezetője. A WHO adata szerint világszerte évente mintegy tízmillió új demenciás esetet diagnosztizálnak. A főosztály tervezett munkájában a kutatási adatokra épülő döntéshozatal, a stratégiák felülvizsgálata, a jó gyakorlatok kipróbálása és a társadalmi szemléletformálás kap szerepet.

A Tudás-Edukáció-Kapcsolat fontosságára hívta fel a figyelmet Dallos Rita, a Veszprémi Érseki Főiskola adjunktusa és a Feledhetetlen Alapítvány kapcsolati koordinátora, hiszen egymástól tudunk tanulni és így lehet felépíteni egy jól segítő rendszert. A korai felismeréstől a mindennapi támogatásig vezette végig a hallgatóságot. Bemutatta, hogy a demencia kockázatának csökkentése, a diagnosztika fejlődése, a személyre szabott ellátás és a családtagok támogatása egymáshoz kapcsolódó feladatok. A 2026-os ADI-jelentés kapcsán kitért az új kezelési lehetőségekre és arra, hogy a kutatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlen, ezért az érintettek és gondozóik bevonása külön figyelmet igényel. Előadásának hangsúlyos része volt az Alzheimer’s Disease International szervezetéhez vezető edukációs út: az Alzheimer University képzései tudást, nemzetközi kapcsolatokat és szervezetfejlesztési lehetőséget kínálnak. Hazai feladatként a nemzetközi eredmények közérthető átadását, a szakemberek képzését és az egészségügyi, szociális és civil szereplők együttműködését emelte ki.

Prof. Dr. Kovács Tibor, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója az Alzheimer-betegség korai, biomarkereken alapuló diagnosztikáját mutatta be. Az amiloid- és tau-PET-vizsgálatok, az agy-gerincvelői folyadék elemzése és a validált vérvizsgálatok, köztük a p-tau217 mérése, már a demencia kialakulása előtti szakaszban is segíthetik a betegség azonosítását. Hangsúlyozta, hogy ezeket az eredményeket a kórtörténettel, a kognitív vizsgálattal és a képalkotó leletekkel együtt kell értékelni. A korai diagnózis jelentőségét a betegség lefolyását lassító kezelések megjelenése adja. Az előadás egyúttal rámutatott a nyitott kérdésre is: a biológiai eltérés kimutatása önmagában még nem dönti el, kinek és mikor indokolt a kezelés.

A két előadás jól kiegészítette egymást: a nemzetközi szakmai irányok bemutatását a korai diagnózis lehetőségeinek és korlátainak részletes áttekintése követte.

A második szakmai blokkot a demenciával élő idősek bentlakásos ellátásához készülő módszertani útmutató bemutatása nyitotta. Ráczné Németh Teodóra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyugat-dunántúli regionális ügyvezetője és az Országos Idősügyi Szakmai Munkacsoport vezetője az útmutató tervezett fejezeteit ismertette. Szólt a beköltözési krízis megelőzéséről, a tájékozódást segítő környezetről, az életútinterjúról és a hozzátartozók bevonásáról. A készülő anyag a mindennapi gondozás, a foglalkoztatás, a kríziskezelés és a jogvédelem kérdéseihez is módszertani segítséget kíván adni. Az útmutató szakirodalmi ajánlást és kipróbált foglalkozási gyakorlatokat tartalmazó ötlettárat is kínál.

A környezet átalakításának folyamatát mutatta be a zalakomári Gondviselés Háza Aranytölgy Időskorúak Otthonának intézményvezetője, Belancsicsné Pál Ágnes. Elmondta, hogy a korábban zárt részleg megnyitását a biztonságosabb tér kialakítása kísérte. A fények, színek és tájékozódást segítő jelzések mellett ismerős tárgyak, növények és egy retró szoba teszik otthonosabbá a környezetet. Tapasztalatuk szerint a lakók többet mozognak és aktívabbak, a munkatársak pedig nyugodtabb részlegen dolgoznak.

A Marokbaba alkalmazásának tapasztalatait Goricsán Melinda, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyugat-dunántúli regionális intézményi szakreferense mutatta be. Előadó partnere a Marokbaba feltalálója, Kincses-Kádár Lídia volt. Az eredetileg gyermekek számára készült, különböző formájú és tapintású figurákat több máltai intézményben próbálták ki, köztük a kőszegi és a zalakomári idősotthonban. A módszerben az egyéni reakció és a kapcsolódás kap hangsúlyt.

Devecsery Ágnes, az Észak-budai Szent János Centrumkórház Egészségfejlesztési Irodájának vezetője a JADE Health hazai pilotjain keresztül mutatta be a demenciamegelőzés és a korai felismerés gyakorlati lehetőségeit. Ismertette a szakembereknek és az ötven év felettieknek szóló edukációs programot, majd részletesebben szólt a Circle of Friends (Barátok Hálója) modellről. A program az időskori magány és a társas elszigetelődés csökkentését célozza hat–nyolc fős csoportokkal. A facilitátori képzésben a Máltai Módszertan egyik munkatársa is részt vesz.

Cserbán Józsefné, a Modus Alapítvány kuratóriumi elnöke (korábban a Máltai Módszertan munkatársa) előadásában a munkahelyi mentálhigiénét a dolgozók hosszú távú egészsége és a demenciakockázat szempontjából vizsgálta. Az idősödő szakdolgozói kör, a tartós túlterhelés és a nehéz regenerálódás kapcsán konkrét szervezeti lépéseket javasolt: rendszeres jólléti beszélgetést, védett szüneteket, esetmegbeszélést és a munkatársak bevonását a munkahelyi megoldások kialakításába.

A szakmai napot Madár Csaba, a Máltai Módszertan vezetője zárta és foglalta össze, hogy az előadások a nemzetközi kutatási és diagnosztikai fejleményektől a készülő módszertani útmutatón és az intézményi jó gyakorlatokon át a megelőzésig vezették végig a hallgatóságot. A három blokk közös kérdése az volt, hogyan válhat a szakmai tudás a demenciával élők, a hozzátartozók és a gondozó munkatársak mindennapjaiban használható támogatássá.

Fotó: Kovács Bence és Fehér Eszter